Az egyházi levéltár megsemmisülése miatt sajnos az erdőfülei oktatás kezdeteiről nincs írásos emlék. A hagyomány szerint az 1940-es évek elején meg akarták ünnepelni az iskola fennállásának 400-dik évfordulóját. Ezek szerint 1540-ben kezdődött volna az oktatás Erdőfülében.

Karácsony Béla, az 1810-1826-ig terjedő jegyzőkönyvekben, ezt a bejegyzést találta: "Az 1812-dik év február 9-én tartott gyűlés a régi omladozó mesteri ház megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése alapján elhatározta, hogy egy hét öl hosszúságú, s megfelelő szélességű faházat építsen az egyház." Az első tanító, akinek neve fennmaradt "Fülei Oskola mester Fülöp András pere húszár Fosztó Éfrain ellen"-1834-ben. Karácsony Béla szerint még a XIX.sz. végén túl is rendetlen viszonyok uralkodtak az oktatás terén. "Fülében az iskola egy rozzant faépület volt, hiányos tanszerekkel és eszközökkel. A kántor egyúttal a tanítást is végezte, és csekély fizetése mellett küzdött a megélhetés nyomorúságaival." (1899).
1862-dik évben ismét az iskola és mesteri házak újjáépítésével foglalkoznak. Karácsony György lelkész felkarolja az iskola ügyét is. Létesítenek iskolai alapot, s Dávid János tanító fizetését 250 forintban állapíták meg. 1865. március 3.-án tartott ecclézsiai gyűlésen abban állapodnak meg, hogy a mesteri(kántori) és tanítói teendőket egymástól külön válasszák és új tanítóként Jancsó István okleveles tanítót választják meg pályázati hirdetés és szavazás útján.
Az 1868-ban elfogadott népoktatási törvény a fülei iskolát felkészülve találta. Az iskolaköteles tanulók száma 1864-ben 84, akikből 76-on járnak iskolába, 1868-ban 83 tanuló jár iskolába. Ugyanez a törvény kimondja a tankönyv-kötelezettséget. S szükségessé válik egy második tanítói állás biztosítása is. Az új iskola 80 gyermek számára épül a templom melletti telken. 1882-ben az új tanító Boda Albert fizetését 250 forintban, négy öl tűzifában határozzák meg.1896-ban a magyar kir. Tanügyminiszter rendeletére megalakulnak az "iskolaszéki" testületek. A szék kell gondoskodjon lak- és tanhelyiségről, "füttő és melegítő anyagoknak a beszerzéséről".
1901-ben sor kerül a harmadik tanítói állás meghirdetésére, melyre Bartha Emma tanítónő pályázott sikeresen. Harmadik iskolának egy alszegi épületet bérelnek, mely kezdetben Bartha József tulajdona. A két világháború között megemelik a tandíjat, kiadják az iskolaföldeket részes művelésre, az iskolai mulasztásokért bírságot rónak ki a szülőkre, a két tanító előadások és vigalmak rendezéséből próbálja kiegészíteni az iskolaszék jövedelmét. 1937-ben egy tanteremmel bővítik a Templom utcai felekezeti iskolát. A román uralom megerősítése érdekében vezetik be a román nyelvű iskolát, amely 1940-ig működik. A VII. osztály elvégzése után úgy az állami, mint az egyházi iskola tanulói "abszolváló" vizsgát tettek Vargyason. 1940-ben egyesítik a két iskolát, magyar állami iskola lett belőle, majd a háború után újraindítják egy kis időre a felekezeti iskolát. 1948-ban az államosítás után az oktatás a Templom utcai, a Fosztó utcai és az alszegi állami iskola épületeiben folyik. 1848-ban megszervezik az óvodai oktatást, 70 gyermekkel. 1949-ben a Fosztó utcai épületet bentlakássá alakítják, ahová olaszteleki, száldobosi, bardoci tanulókat szállásoltak el. A létszám miatt párhuzamos osztályok működnek, a tanítás két váltásban folyik 15-16 tanerővel. 1956-ban megszűnik a bentlakás, a száldobosi iskola újraindításával. 1962-ig a bardoci tanulók tartoznak csak Füléhez. 1963-ban lebontják a kántori épületet, anyagát felhasználják két új tanterem építésére. Renoválják az alsóiskolát és az óvoda épületet.

A pedagógusok a szocializmus kezdetének legnehezebb időszakát élik át. Állandó fenyegetésnek vannak kitéve, hogy elveszítik állásaikat, ha szüleiket nem győzik meg, hogy iratkozzanak a kollektívbe vagy nem vesznek részt a lakosság meggyőzésében. Az 1960-as években egyre többen próbálnak szakmát tanulni, majd megkezdődik a fülei fiatalok egyetemre járása.
1973 után csökken a tanulók létszáma, megszűnnek a párhuzamos osztályok, ez elősegíti egy tanterem fizika-kémia laborrá való alakítását. Szülői segítséggel az iskola kertet kézilabda pályává alakítják. 1980 után az iskola karbantartására szánt összeg évről évre csökken. Ismét előadások, "színdarabos bálokból" sikerül a jövedelmet kiegészíteni. Így sikerül a kertet bekeríteni, kapukat állítani, audiovizuális eszközöket vásárolni. A központosított irányítás arra törekedett, hogy az egyetemet végzetteket mind távolabb helyezzék szülőhelyüktől. Ez gyakran tanárhiányhoz, gyakori áthelyezésekhez vezetett, ami az oktatás színvonalának csökkenéséhez vezetett. A tanerők ki vannak szolgáltatva a községi pártbizottság kénye-kedvének. A 89-es váltás után lebontották a Templom utcai iskola régi szárnyát és egy tornatermet, tanári- és igazgatói irodát építenek...

A XII-XIV. század közötti időszakban épülhetett a fülei régi templom. Ennek bizonyítéka az építési stílusa, freskói. Ebből a régi templomból csak a torony maradt meg, s talán a hozzá csatlakozó nyugati hajófal egy része. A torony déli falán, koronázópárkánya alatt, a nagy ablak két oldalán feliratot olvashatunk: ELEVAT: IMO FERE EFUNDAMENTO AEDIA. TEMP: P: D: IOAN. BORBAT SUB CURAT: NOB: D: ION. BODA SUMP: ECCLAE: ANO. DOMI. 1758. UJITTATOTT 1971-72. A templom 1897-ben történt újjáépítésekor a torony nyugati falával egy síkban széles homlokzatot képeztek ki, kétoldalt bejárattal, felette nagy ablakokkal a torony két oldalán kialakított mellékterekhez, melyek közül az északi raktárul, a déli karzatfeljáróul szolgál. A kialakított új homlokzat a tornyot félmagasságig takarja, a mellékterek féltetőit takaró attika a torony falán is végigfut. A torony a hajó nyeregtetőjének vonaláig, vagyis 12,50 m magasságig belül nyolcszögű, a további 4,40 m magasságú toronytest már belül is négyszögű. Az építést megörökítő feliratot tehát úgy értelmezhetjük, hogy 1758-ban egy már meglévő tornyot javítottak és magasítottak.

Az erdélyi viszonyok sokrétűségére jellemzően, egy sor székelyföldi templomban keleti, bizánci stílusjegyeket mutató régies falfestmények keletkeztek, amelyek a pogányok ellen küzdő Szent Lászlónak a határvidéki gondolkodást megtestesítő legendáját ábrázolják. (pl. Gelencén). Később más, székely templomokban:Maksán, Csíkszentmihályon, Erdőfülén, Bibarcfalván, Székelyderzsen stb., a legenda eseménysorozata olyan folytonosságban ismétlődik, hogy sokan egy váradi iskola utánzására gondoltak. Ma már a művészetörténészek a szájhagyományban tovább adott legenda jelenetezését vélik felfedezni a motívumok ismétlődésében. A fülei templomban a freskók legtöbbjét a templom észak-nyugati falán találták meg. A felső freskó, mely Szent-László legendáját örökíti meg, egy szépen kicsíkozott, 7m hosszú és 1,5 m széles keretben volt belefoglalva. 1882. okt. 22.-én Húszka József, sepsiszentgyörgyi rajztanár, mint a régészeti társulat kiküldöttje, a templomban levő freskókat lerajzolta. A fülei freskó azért nevezetes, mert a legteljesebb, megörökíti a Szent-László legenda minden jelenetét. Karácsony Béla leírása alapján: "A fallal szemben állva meg, balról legelőbb Szent László hatalmas alakja tűnt föl amint, délceg, fehér ménjén ülve, jobb kezében hosszú dárdájával a kunok seregére rohan." Tovább a kép közepétől jobbra, a II. részben, a király és a kun birkozását ábrázolták. E mellett található a III. rész is, a kun lenyakazása, amint László a legyőzött kun fejét hajánál fogva kezében tartja, és a megmentett leány hosszú bárdját felhúzza a kun fejének levágására. Az utolsó jelenet, a leány ölébe hajtott fejjel nyugvó, győztes herceg. Festési módora, kezdetleges technikája azt bizonyítja, hogy a freskók a XIII-XIV.-dik századból valók. Ebben a korban egy templomot akkor tekintettek befejezettnek, ha első falát képek díszítették. A templom lebontásakor más freskók is előkerültek ugyanazon a falon:

• I. kép: egy katolikus papot ábrázol, kezében szent könyvet tartva, előtte egy térdelő alak. Mellettük csodás állatok voltak láthatók, melyeknek törzse a lóéhoz, feje a lúdéhoz hasonlított.
• II. kép: egy ülő helyzetben levő alak, két kezében két hegyes tőrt tartott, melynek hegyei a szájában találkoztak, körülötte pedig nyolc repülő angyal trombitát fúj.
• III. kép: az oltár előtt, Mária képe látható, a csecsemő Jézussal.

A freskók utolsó csoportja a legfontosabb, melyben Karácsony Béla a cserhalmi ütközet három hősét véli felfedezni: Salamon király, Géza és László herceg. Mindhárom csaknem természetes nagyságú alak, egyforma öltözetben, jobbjukon csatabárd, baljukon aranyalmával, fejükön királyi korona. A harmadik királyt ábrázoló freskónál ősmagyar viselet, hosszú dolmány le végig gombsorral, derekát széles öv díszítette, mely tőr vagy kard felkötésére szolgált. A freskók eltűnése, lemeszelése, a reformáció elterjedésének következménye. A régi templomot 1897. júliusában lebontották, 1904-re pedig elkészült az új templom.
A toronyban jelenleg használaton kívül áll a majuszkulás feliratú gótikus harang. A használatban lévők közül a nagyobbik 1922-es évszámú, közepén kétsoros felirattal: AZ ERDŐFÜLEI REF. EGYHÁZTAGOK ÁLDOZATKÉSZSÉGÉBŐL; a kisebbik harang egyik oldalán A HIVEK KEGYES ADOMÁNYÁBÓL ISTEN DICSŐSÉGÉRE ERDŐFÜLE 1947, másik oldalán: ÖNTÖTE TUSA ISTVÁN CSIKSZEREDA.

a régi harang felírata

Fülében a labdarúgásnak van hagyománya, amelynek kezdeti időszaka az '50-es évekre tehető. A '60-as évek végén alakult a bardociakkal közösen a Tátra, amely a megyei bajnokság II. osztályában szerepelt 1978-ig. Ebben az évben megalakul az önálló fülei csapat, a Diatoma. A Diatoma 1985-ben megnyeri a megyei II.osztályt, s ezt követően a megyei bajnokság I. osztályában sikereket ér el: 1986-87 -as szezonban 5., 1987-1988-as szezonban 3.-ik helyezést ér el. A futball mozgalom oszlopos egyénisége Fosztó Pál volt kezdetben, mint játékos, később, mint szervezője és legfontosabb támogatója. A '90-es években hanyatlás következik be, 1994-ben pedig meg is szűnt a felnőtt csapat. Jelenleg több játékos játszik a bardoci ifjúsági és felnőtt csapatban.

Az 1969-es "Tátra" csapata:
1. Fosztó Pál
2. Albert Gyárfás
3. Nagy Ferenc
4. Gyenge József
5. Fazakas István
6. Tókos Rudolf
7. Lőrincz Barabás
8. Máté Ignác
9. Tókos Ignác
10. Boga Imre
11. Hadnagy Béla
12. Barabás József
13. Tókos Béla
14. Tókos Jenő
15. Ágya Ede

Megyei II. osztályt nyert Diatoma- 1985:
1. Kovács Balázs
2. Balázsi József
3. Nagy Géza
4. Tókos Jenő
5. Tókos Béla
6. Tókos Sándor
7. Lázár Zsiga
8. Sugár Árpád
9. Szőcs János
10. Csog Géza
11. Tókos Árpád
12. Albert Dénes
13. Albert József
14. Albert Lehel
15. Deák István

Megyei III. helyezést elért Diatoma 1987-88:
1. Lőrincz Barabás
2. Herman Jenő
3. Albert Lehel
4. Albert József
5. Lázár Árpád
6. Nagy Géza
7. Sugár Árpád
8. László András
9. Kiss Vencel
10. Albert Dénes
11. Tókos Sándor
12. Szőcs János
13. Tókos József
14. Lázár János
15. Deák István
16. Tókos János
17. Katona Jenő