A 20-as évek végén, pontosabban 1926-ban Bukarestből Erdőfülébe érkezett egy gazdag úr. A füleiek "bójér"-nak nevezték, román "boier" szóból magyarosították. A neve Iacobescu Dumitru volt. Gazdájával érkezett, három gyermeke volt, két nagyobb fiú és egy kislány. A Fosztó László mostani háza helyén állott egy régi ház, s abban volt a rezidenciájuk. tovább>>

A halálról soha nem könnyű beszélni. Főleg akkor nem, ha hozzátartozóról van szó. Amikor látjuk a koporsót, amint betemeti a föld, tudjuk, hogy ebben az életben soha többé nem látjuk azt, aki eltávozott. Csak az emlékekbe menekülhet az ember, amik idővel megszépülnek. Talán enyhülést is hoznak a fájdalmas hiányérzetre. Az emlékek azok, amikhez bármikor hozzányúlhat az ember. tovább>>

Atyáink sírjainál című dolgozatom 2002-ben került bemutatásra Kovásznán, a Kőrösi Csoma Sándor Napok alkalmával megrendezett diákkerekasztal alkalmával, amely szülőfalum, Erdőfüle, temetkezési szokásait és féltve őrzött kincsét, a kopjafás temetőt mutatja be. tovább>>

1927-ben a felekezeti,úgymond egyházi iskolába egy tanítónéni érkezett Kolozsvárról, Simon Petronella. Abban az időben Nagy Ferenc volt a református lelkész, és az iskolaszék elnöke is egyben. A tanítónénit a Fosztó utcai iskola épületében szállásolták el, amely az egyház tulajdona volt. Egy szoba-konyha állt a tanítónéni rendelkezésére, hálásra és főzésre. tovább>>

1842-44-ben, Erdőfülében, megépült s vas-gyár, úgynevezett hámor. 1860 és 1867 között volt a hámor legtermékenyebb időszaka. 1842-től az 1890-es évek végéig, több tulajdonos és igazgatója is volt a hámornak. 1886-os feljegyzések alapján a hámor még termel de bukása elkerülhetetlen. A legtermékenyebb időszakban, nyers vasat és acélt termeltek, mezőgazdasági szerszámokat, öntöttvas kályhákat, öntöttvas hídakat, hídalkatrészeket, öntöttek, készítettek. tovább>>

Nagy szeretettel ajánljuk (nem csak) legfiatalabb látogatóinknak a magyar rajzfilmgyártás koronájának is nevezhető Magyar Népmesék sorozatot, mindannyiunk gyerekkori kedvencét. Ez a nagyon kedves mesesorozat nem csak a magyar gyerekeket örvendeztette meg, hiszen közel az egész világon ismerik a sorozatnak köszönhetően a magyar mesevilág és mondavilág hőseit: Kacor királyt, A kis gömböcöt, Róka komát, Zöld Pétert és a többi kedves figurát. tovább>>

A kezembe került egy lap, a "Magyar föld" 1942. augusztus 6-i száma. A címlapon épp egy székely küldöttséggel fog kezet Horthy Miklós Kormányzó Úr. A küldöttségben jelen voltak Sütő Béla vargyasi, Nagy Fábián erdőfülei és Ferenc Lajos olaszteleki fafaragók. Az 1940-es bécsi döntés után a bevonuló magyar hadsereg fogadására Erdővidék polgárai a rákosi keresztútnál egy díszes székelykaput állítottak. Egy ilyen székelykaput vittek Kenderesre, a Kormányzó Úr birtokára, s ott felállították. tovább>>

A végtisztesség megadása minden kultúrában másképpen zajlott és zajlik. Ami közös, az az, hogy ezzel fejezik ki a halottat búcsúztató hátramaradottak a tiszteletüket. Mi temetjük a halottainkat, nem égetjük el, vízre sem bocsátjuk őket. Jól esik kimenni a temetőbe, nem csak november elsején, hanem évközben is. Tenni-venni a síron, friss virágot vinni, vízbe tenni, gyertyát gyújtani. Ismét felidézni azt, aki a föld alatt fekszik, és nem jön vissza. tovább>>

Vannak, akik azt hiszik, hogy a Sörfeszt csak a sörről, az italozásról, a kötekedésről, a "Rúgjunk be minél jobban!"-ról szól. Akik így képzelnek el egy sörfesztet, azoknak elárulom: nem erről szól. Mert akkor nem kellene program, nem kellene azon törni a fejed, hogy mivel tudod jobban megfogni az embereket. Csak egy sörcsap, 15 hordó sör és pár asztal kellene... tovább>>

Már egy ideje foglalkoztat a kérdés, hogy melyik elsődleges az ember(ek) számára: magyarnak vagy kereszténynek lenni? Tudom, tudom: a kettő nem zárja ki egymást! De feltételezzük, hogy választani kell! Vagy magyar leszel, vagy keresztény! Te mit választanál? tovább>>

Tudni kell, hogy mikor az Úristen a népek s országok dolgát rendezte volt a földön, Erdélyről ügyesen megfeledkezett. Azóta is szokásban maradt, hogy megfeledkeznek róla, valahányszor adódik. tovább>>

Azt mindenki tudja, hogy Fülétől észak-keletre van a Fok. Magas fenyőivel mintha őrálló lenne, messzire ellátszik. Eltakarja a mögötte lévő legelőket, egybeolvad az oldalban levő fákkal, mintha egy erdőt alkotna velük. Ez a látszat. A valóság az, hogy van egy tisztás, amit jótékonyan eltakarnak ezek a fák. Ezen a tisztáson van a Nárcisz-kert...nevezzük füleiesen: Kankóskert. tovább>>

Jeles napot ünnepelt vasárnap délután Erdőfüle közössége. Nemcsak a tavasz, de az év egyik legszebb ünnepére gyűlt össze a falu apraja- nagyja, az Édesanyákat köszönteni. Ez alkalommal őket ünnepeltük, nekik mondtunk köszönetet mindazért a sok szeretetért, fáradozásért, segítségért és gondoskodásért, melyet egész évben nyújtanak nekünk, gyermekeiknek! tovább>>

Kedves, keresztény hitben gazdag, székely-magyar olvasók! Már említém vala, hogy a kun és a székely a legkatonásabb nemzetrészeink voltak dicső magyar hazánk történelmében. Ezért gondoltam, hogy ezt a genetikai párhuzamot nékem meg kell erősítenem, s elveszem nőül a kiszemelt székely leányt. tovább>>

2010.március 11-én a délelőtti órákban vitt utam az erdőfülei Felső iskolába. Ahogy kifordultam a sarkon a Templom utca szépsége, mint mindig, most is elkápráztatott , de az igazi meglepetések ezután következtek. tovább>>

Nem tudom hol kezdjem! Egyből bele a közepébe, vagy éppen sajnáljam magunkat? Nem akarok túl túl könnyelmű hangvételben írni a témáról, hiszen az tiszteletlenség lenne a múlttal, a múltunkkal szemben. Viszont nem lenne okos dolog túl sötéten megrajzolni sem a helyzetet, hiszen még helyre lehet hozni a kárt, még be lehet pótolni az elmaradást. tovább>>

A Jóisten akarata volt, hogy Erdőfülét annak idején megpillantottam, s annyira a szívembe zártam. A feleségem fülei, de Budapesten ismerkedtünk össze. Mondjuk választásom erősen rassz jellegű volt. Gondoltam, ha feleségem lesz csakis székely lehet, mert a mai fiatal modern magyar hölgyek nagy százaléka családtervezés szempontjából nagy kívánnivalót hagy maga után. Nem bántva őket ezzel, hiszen 7 éves koruktól kezdve 27 éves korukig az iskolaszéket koptatják, s mire ki is kerülnek az életbe, csak fényképről láttak gyereket s háztartást. Szülés után, pedig jön a depresszió meg az egyéb baj, s annyira érzik át szent magyarságunk tudatát, mint egy kozmoidióta amerikai. tovább>>

December 29-től üzemel Erdőfüle honlapja, tehát lassan egy hónapja! Ebből az alkalomból szeretnénk megosztani az olvasókkal néhány statisztikai adatot az oldal látogatottságáról... tovább>>

Az erdőfülei Kormos Egyesület, "Aranyosok" amatőr  színjátszó csoportja 2010 január 16-án este 8 órára izgatottan várta a Művelődési Ház nagytermébe a közönséget .Nagy örömünkre és mondhatni meglepetésünkre közel 100 embernek  mutathattuk be a "Kecsketáncoltatás a fonóban" című rövid jelenetünket.tovább>>

"A gyermekek szinte egész szabadidejüket a szabadban töltötték, télen a jégen iszánkodtak (csúszkáltak), szánkóztak "korcsíjával" (alacsony, deszkából készült szánkó). A fiatalok vasárnap reggel megseperték az udvart és a kapu elejét, utána templomba mentek. Délután felöltöztek, a leányok sétáltak, a legények találkozója az alsó hídon volt. Télen ők is a jégen iszánkodtak , vagy a falu határában szánkóztak a bakócával, (ághordásra használt nagyobb szánkó), vagy szánba fogott lovakkal sétáltak."tovább>>

Egyesületünk a 2000. év végén létesült, alapító tagjai erdőfülei személyek, összesen 25 személy. Céljaink között szerepelnek a faluban élő fiatalok erkölcsi, nevelési és anyagi támogatása, pénzügyi-, gazdasági- és jogi tanácsadás tovább>>

Mi gyerekek is örömmel fogadtuk a karácsonyi készülődés hírét. Nagyon tetszett az ötlet, hogy kicsik és nagyok együtt készítenek adventi koszorút. Izgatottan vártam és készültem erre a karácsonyi barkács délutánra. tovább>>

...csendes, kellemes, békés kis falu. Az emberek segítenek egymásnak, megőrzik a hagyományokat. Szép itt a táj és a faluban sok szép, régi épület van. És valamikor Gábor Áron itt ágyút is öntött. tovább>>

Az erd?fülei Kultúrotthon Klubtermében több mint 150 ember hallgatta érdeklődéssel a Magyar Művelődési Intézet főigazgatóját, Borbáth Erikát. Az előadást egy rövid bemutatkozás előzte meg: "...Édesapámmal mindig hazajöttünk Erdőfülébe, mondhatom egy kicsit most is haza jöttem..." tovább>>

A 2009 október 31-én megrendezett szüreti bál ötletgazdája Varga Erzsébet-Gabriella. Valamikor szeptember végén már meg is jelent a toborzó plakátunk. Végül összegyűlt egy igazi csapat, emberek akik tenni akartak, emberek akik élni, mulatni vágytak. Ömlöttek az ötletek és bárkire számítani lehetett. tovább>>